Layer 1 vs Layer 2 megoldások. Mi a különbség?

A kriptovaluták és a blokklánc népszerűsége exponenciálisan növekszik, és ezzel együtt a felhasználók és a tranzakciók száma is.

A növekedés problémái

Aki hajlandó elmerülni a blokklánc tanulmányozásában, annak minden bizonnyal könnyen belátható lesz, mennyire forradalmi ez a technológia. A skálázhatóság, illetve a rendszer azon képessége, hogy növekedni tudjon, miközben alkalmazkodik a növekvő kereslethez mindig is kihívást jelentett.

A témához kapcsolódó érdekesség az alábbi párhuzam is. Visszatekintve azt láthatjuk, maga az internet is a fenntartható növekedéssel és az egyenletes teljesítménnyel küzdött a korai szakaszában. Nagyjából ugyan ezzel küzd most a blokklánc is. A nagymértékben decentralizált és nyilvánosan működő blokklánc hálózatok gyakran szembesülnek az említettekkel.

Ezt egyébként gyakran Blockchain Trilemma néven írják le. A fogalom kimondja, hogy gyakorlatilag lehetetlen, hogy egy decentralizált rendszer egyidejűleg ugyanolyan magas szintű decentralizációt, biztonságot és méretezhetőséget érjen el. Valójában a blokklánc hálózatok három tényezőből csak kettő tudnak hatékonyan teljesíteni.

Szerencsére azonban rajongók és szakértők ezrei dolgoznak a méretezési megoldásokon. Ezen megoldások némelyike ​​a fő blokklánc (1. Layer) architektúrájának módosítására szolgál, míg mások a layer 2. protokollokat célozzák, amelyek az alapul szolgáló hálózat tetején működnek.

Mi az a blokklánc Layer 1 vs. Layer 2?

Az 1. réteg kifejezés a blokklánc architektúra alapszintjére utal. Ez a blokklánc hálózat fő szerkezete. A Bitcoin, az Ethereum és a BNB Chain példák az 1. rétegű blokkláncokra. A 2. réteg más blokkláncokra épülő hálózatokra vonatkozik. Tehát ha a Bitcoin az 1. réteg, akkor a rajta futó Lightning Network egy példa a 2. rétegre. A blokklánc hálózat méretezhetőségi fejlesztései 1. és 2. rétegbeli megoldásokba sorolhatók.

A Layer 1 megoldás közvetlenül megváltoztatja az eredeti blokklánc szabályait és mechanizmusait. A Layer 2 megoldás külső, párhuzamos hálózatot használ a főlánctól távoli tranzakciók megkönnyítésére.

A Bitcoin és az Ethereum jó példák a skálázási problémákkal küzdő 1. rétegű hálózatokra. Mindkettő egy elosztott konszenzusos modellen keresztül biztosítja a hálózatot. Ez azt jelenti, hogy az összes tranzakciót több csomópont ellenőrzi az érvényesítés előtt. Az úgynevezett bányászati ​​csomópontok mind versenyeznek egy összetett számítási rejtvény megoldásáért, és a sikeres bányászokat a hálózat natív kriptovalutájában jutalmazzák.

Összefoglalva

Mind a Layer 1, mind a Layer 2 megoldásoknak saját egyedi előnyei és hátrányai vannak. Az 1. réteggel való munka a leghatékonyabb megoldást nyújthatja a nagyszabású protokolljavításokhoz. Egy lehetséges példa arra, amikor az érvényesítők (validátorok), bányászok bevételtől esnek el, ha egy hatékonyabb rendszerre váltanak, ez pedig visszatartja őket a skálázhatóság javításától.

A 2. réteg sokkal gyorsabb módja a méretezhetőség javításának. Az alkalmazott módszertől függően azonban az eljárás sokat veszíthet az eredeti blokklánc megoldások által kínált biztonságából. A felhasználók megbíznak az olyan hálózatokban, mint az Ethereum és a Bitcoin. Főként a bizonyított rugalmasságuk és biztonságosságuk miatt.A dinamikusan növekvő kereslet miatt gyakran a layer 2. megoldásokra kell hagyatkozni a hatékonyság növelésének érdekében. 

További ajánlott cikkeink:

1. Aktuális Bitcoin és kriptovaluta árfolyamok, coin elemzések
2. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
3. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
4. Bitcoin és kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2022
5. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
6. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
7. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás