Mi történik, ha az utolsó bitcoint is kibányásszák?

A Bitcoin hálózata a bányászokra támaszkodik, hogy biztonságos és működőképes legyen. A bányászok a blokkjutalmakra támaszkodnak, hogy nyereségesek és versenyképesek legyenek. De mi történik, ha már nincs mit bányászni?

2140-ben elfogynak a kibányászható bitcoinok

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a pénzkínálat véges, és egy idő után nincs több dollár vagy más fiat valuta, amit ki lehet nyomtatni. Furcsán hangzik, igaz? A Bitcoin világában ez a forgatókönyv nemcsak lehetséges, hanem elkerülhetetlen is.

A 21 millió érme véges készletére tervezett Bitcoin-hálózat nemrég ért el egy jelentős mérföldkövet: a felezés óta negyedszerre 50%-kal csökkentette az inflációs rátát. Mostanáig 19 688 016 Bitcoint bányásztak ki, így kevesebb mint 2 millió maradt, amit a következő 120 év során kell előállítani. Ez a szűkösség a Bitcoin iránti növekvő kereslettel párosulva át fogja alakítani a kriptopénz jövőjét.

Az utolsó Bitcoin bányászatáig vezető út egy fokozatos folyamat. 2026-ra a Bitcoinok 95,24%-át bányásszák majd ki, 2039-re pedig ez az arány eléri a 99,52%-ot. Az utolsó előtti Bitcoin bányászata az előrejelzések szerint 2093 körül fog megtörténni.

De tekerjünk egy kicsit előre egészen 2140-ig, az utolsó bitcoin (vagy az utolsó satoshi - a Bitcoin legkisebb címlete) bányászásának várható időpontjáig. Ekkorra a Bitcoin inflációs rátája ellaposodik.

Mi történik a bányászokkal, ha már nincs mit bányászni?

Ez a mérföldkő különösen jelentős hatással lesz a bányászokra. Ugyanis ha az összes bitcoin ki lesz bányászva, a bányászok már nem kapnak új coint jutalomként. Ehelyett kizárólag a tranzakciós díjakra fognak támaszkodni bevételük forrásaként. Ahogy az idővel csökkennek a blokkjutalmak, várhatóan a tranzakciós díjak válnak majd a bányászok fő bevételi forrásává, ami potenciálisan magasabb díjakhoz vezethet - amerikai dollárban kifejezve.

Csak összehasonlításképpen: 2011-ben, a felhasználók átlagosan 0,01 BTC-t fizettek tranzakciónként, sok esetben díjmentes megerősítéssel. Ez az összeg később 0,0005 BTC-re csökkent, és tovább zuhant, ahogyan a Bitcoin ökoszisztémája fejlődött és a coin ára emelkedni kezdett.

Ma az átlagos díj tranzakciónként 0.000098 BTC (39.7 sats/vB) a Bitinfocharts szerint. Dollárban kifejezve tehát egy utalás ma ~7 dollár is lehet. 2017-ben az átlagos díj körülbelül 1 dollár volt, 2012-ben pedig kb. a 0,01 dollárt súrolták.

Ma egy Bitcoinblokk bányászatának költsége jelentősen változékony, és olyan tényezőktől függhet, mint például az energia költségek, a bányászati hardverek hatékonysága vagy a hálózat hash rátája.

A bányászoknak még így is megéri fenntartani a Bitcoin-hálózatot

A Visual Capitalist becslése szerint 2022-ben minden amerikai bányász több mint 20 000 dollárt költött blokkonként; az Egyesült Királyság bányászai majdnem 50 000 dollárt költöttek, és a jövedelmező kazahsztáni bányászati farmok pedig több mint 8000 dollárt fizettek blokkonként. Ezeknek a költségeknek a várhatóan további emelkedése várható a felezési események után, amelynek során a blokkjutalmak fokozatosan csökkennek.

Azonban a bányászok megengedhetik maguknak a BTC jutalmak 50%-os csökkenését, mert közben történik egy jelentős áremelkedés is az eszköznél: 2020 januárja és 2024 áprilisa között a Bitcoin ára dollárban mérve 943%-kal nőtt.

Ahogy az új bitcoinok kínálata csökken, a kriptovaluta várhatóan egyre ritkábbá és deflációs eszközzé válik. Gondoljunk csak az elveszett tárcacímekre és elégetett coinokra (olyan coinok, amelyeket visszaállíthatatlan címekre küldtek). Az Chainalysistól származó becslések szerint az eddig kibocsátott bitcoinok akár 20%-a is véglegesen elérhetetlenné válik.

Ez az elmozdulás potenciálisan hatással lehet a Bitcoin értékére és digitális vagyontárolóként betöltött szerepére, mivel a Bitcoin vonzereje, mint egyenrangú elektronikus készpénz, a tervezett hasznossága, minden alkalommal, amikor az ára emelkedik, átadja helyét a "decentralizált értéktároló" tézisnek.

Míg a bitcoinok kínálata viszonylag stabil marad, és a következő évszázadban legfeljebb 12% körüli növekedéssel számolhatunk, a bitcoin iránti kereslet tovább nőhet. Az alapvető gazdasági alapelvek azt sugallják, hogy a rögzített kínálat és a növekvő kereslet együttesen felhajtja az árakat, mivel egyre többen próbálnak részesedést szerezni a Bitcoin teljes kínálatából.

Meddig lesz velünk a Bitcoin?

A Bitcoin később nem biztos, hogy ideális lesz a kis összegű fizetésekhez - elvégre nem lesz jó az olyan tranzakciókhoz, amelyek összege megegyezik vagy kevesebb, mint a feldolgozásukhoz szükséges díj. Ez áll a skálázhatósági vita középpontjában, amely a fejlesztők között vitatott kérdés, sőt, a Bitcoin-hálózat történetének legjelentősebb láncfelosztásához és a Bitcoin Cash megjelenéséhez vezetett.

A Bitcoin Cash támogatói azzal érvelnek, hogy a Bitcoinban nagyobb blokkoknak kellene lenniük - lényegében nagyobb, megabájtban mért adatrekordoknak, amelyek a hálózaton tárolt tranzakciós adatokat tartalmazzák. A nagyobb blokkok lehetővé tennék, hogy a bányászok több pénzt kapjanak egy bányászott blokkért, ezáltal csökkentve a felhasználókra háruló terheket. Minél nagyobb a blokk, annál nagyobb mennyiségű tranzakció fér bele, vagyis több díjat lehet majd igényelni.

A Bitcoin fejlesztői azonban úgy vélik, hogy a layer-2 megoldások és az oldalláncok megoldhatnák ezt a problémát anélkül, hogy a BTC alapkonfigurációját módosítani kellene. Különösen a Lightning Network-öt emlegetik lehetséges megoldásként a napi Bitcoin-tranzakciók megkönnyítésére, miközben a fő blokkláncot a nagy értékű vagy kötegelt tranzakciók számára tartják fenn.