A blokkjutalom szerepe a kriptovaluta bányászat során

A blokkjutalom (block reward) kulcsfontosságú a kriptovaluták decentralizált működésében. Ez a bányászoknak járó díj, amiért új blokkokat adnak hozzá a blokklánchoz, és tartalmazza a bányászati jutalmat és a tranzakciós díjakat, melyek ösztönzik a bányászokat.

A blokkjutalom jelentősége a bányászat során

A blokkjutalom (block reward) a kriptovaluták decentralizált jellegét támogató kulcsfontosságú összetevő, amely szimbolikus és funkcionális jelentőséggel is bír. 
Alapvetően a blokkjutalom a kriptobányászoknak fizetett díj, amelyet azért kapnak, hogy engedélyezik a tranzakciókat és így új blokkokat adnak hozzá a hálózathoz. Ez a bányászat néven ismert folyamat magában foglalja a kihívást jelentő matematikai rejtvények megoldását, a hálózat számítási teljesítményének növelését és az elosztott főkönyv (distributed ledger’s) integritásának megőrzését.

A blokkjutalom jelentősége abban rejlik, hogy a bányászokat ösztönzi, és olyan versenyhelyzetet teremt, amely védi a blokklánc hálózat egészének biztonságát és stabilitását. A bányászok számítási kapacitásáért járó kompenzáción túlmenően elengedhetetlen feltétele az új coinok kibocsájtásának, valamint a kriptopénzek elosztásának és forgalmának hatékony kezelésének. Ez a kettős szerep támogatja a digitális valuta általános keresleti és kínálati dinamikáját, valamint a bányászok motivációjának fenntartását.

Mindezen felül a blokkjutalom a decentralizáció elvét erősíti, mivel nincs egy központi szereplő, aki befolyásolja a hálózat és így az adott kriptovaluta működését. Nyílt, átlátható, önfenntartó rendszert hoz létre, ahol a felhasználók kompenzációt kapnak erőfeszítéseikért, ami fokozza az ökoszisztéma innovatív és demokratikus jellemzőit.

A kriptovaluta blokkjutalom összetevői

A bányászati jutalom és a tranzakciós díjak a kriptopénz blokkjutalmak két fő része, és mindkettő erős anyagi ösztönzőként szolgál a bányászok számára.
Az újonnan kibocsájtott érmék (coin, token) előre meghatározott mennyiségét bányászjutalomnak nevezik, és ezt kapják a bányászok cserébe azért, hogy sikeresen hozzáadnak egy új blokkot a blokklánchoz. Ez a rész a bányászok motivációja amellett, hogy új kriptopénzeket hoz forgalomba.

A második eleme a blokkjutalomnak, a tranzakciós díjak, amelyek olyan összegek, amelyeket a felhasználóknak kell fizetniük azért, hogy tranzakcióik bekerüljenek egy blokkba, azaz, amikor tranzakciókat hajtanak végre a blokkláncon. Azzal, hogy a bányászokat arra ösztönzi, hogy a nagyobb díjakkal járó tranzakciókat részesítsék előnyben, ez a funkció maximalizálja a blokklánc hatékonyságát. 

A blokkjutalmak kiszámításának módja

A kriptopénz blokkok jutalmait összetett dinamika határozza meg, amelyben mindúgy fontosak a fix és a változó összetevők is.

Egyes kriptovaluták fix blokkjutalmakkal rendelkeznek, ahol minden egyes sikeresen bányászott blokkért meghatározott számú érmét adnak ki. Mások viszont változó jutalmakat alkalmaznak, amelyek gyakran függnek olyan változóktól, mint a hálózati terheltség vagy a számítási nehézség. Például a Bitcoin (BTC) block reward-ja körülbelül négyévente a felére csökken. Ez a halving. Ez a szándékos szűkösséget okoz, íly módon a teljes kínálat szabályozására szolgál.

A felezések, azaz a halving, jelentős hatással vannak a kriptovaluták világára, mivel befolyásolhatják a piaci dinamikát és a bányászok ösztönzését. Kiemelten a Bitcoin esetén igaz ez az állítás. A bányászok például a jutalom csökkenésével a tranzakciós díjakra kényszerülnek támaszkodni, ami rávilágít ezen változó összetevő növekvő fontosságára. Továbbá a bányászati ösztönzők (tranzakciós és blokk jutalom) és a nehézség (difficulty rate) szoros kapcsolatban állnak egymással. Ez egy algoritmikus mechanizmusnak köszönhetően, amely állandó szinten tartja a blokkok létrehozásának idejét. 

A nehézség (difficulty rate) mértéke dinamikusan változik a bányászat során felhasznált feldolgozási teljesítmény (hash rate) mértékével. A tervezett blokkgenerálási idő fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent, ahogy egyre több bányász csatlakozik a hálózathoz és a hash-rate emelkedik. Másrészt a nehézség csökken, ahogy a hash-rate csökken.

A Bitcoin blokk jutalmazási mechanizmusa

A Bitcoin blokkjutalmazási rendszere kulcsfontosságú volt a kriptopénzek fejlődésében. A kezdet kezdetén a bányászok 50 BTC-t kaptak azért, ha sikeresen hozzáadtak egy új blokkot a blokklánchoz. A Bitcoinban azonban körülbelül négyévente felező események történnek, amelyek a jutalmat a felére csökkentik, hogy megőrizzék a szűkösséget. A mindössze 21 millió forgalomban lévő BTC-vel ez a deflációs stratégia a kriptopénz értékmegőrző szerepét erősíti.

Más kriptovaluták gyakran merítenek ihletet a Bitcoinból, de eltérő jutalékstruktúrákat mutatnak be. Például az olyan kriptovaluták, mint a Dogecoin (DOGE) és a Litecoin (LTC) nagyon hasonlítanak a Bitcoin felezési módszerére, és rendszeresen módosítják a blokkjutalmakat.

Ezzel szemben a Ripple XRP (XRP) teljes készletét előre "kibányászták", ami negligálja a hagyományos bányászat és a blokkjutalmak szükségességét. A proof-of-stake (PoS) konszenzuseljárás segítségével az Ethereum blokklánc az új blokkok építéséhez a validálókat aszerint választja ki, hogy mennyi Ether (ETH) van a birtokukban, és mennyit hajlandóak letenni a hálózat működésének biztosítása érdekében.