Trump nagy terve: egymillió Bitcoin az államkincstárba

Donald Trump, az Egyesült Államok következő elnöke és támogatói egy történelmi jelentőségű törvényjavaslatot készítenek elő, amely lehetővé tenné az USA számára egy jelentős Bitcoin (BTC) tartalék létrehozását. 

A "Bitcoin Act" néven ismert törvényjavaslat szerint az amerikai kormány öt éven keresztül évente 200 000 Bitcoint vásárolna, így összesen egymillió BTC-t halmozna fel, ami a teljes Bitcoin-kínálat közel 5%-át jelentené.

A jelenlegi, körülbelül 82 000 dolláros árfolyamon számolva ez több mint 80 milliárd dolláros befektetést jelentene. A szakértők szerint egy ilyen volumenű állami vásárlás jelentősen befolyásolhatná a Bitcoin árfolyamát, ami tovább növelheti a befektetés értékét.

A programot nem új adósság felvételével finanszíroznák, hanem a Federal Reserve meglévő, körülbelül 7 billió dolláros eszközállományának átcsoportosításával. Ez magában foglalja a kötvényeket, hiteleket és olyan hagyományos eszközöket, mint az arany.

A stratégiai Bitcoin-tartalékot a Pénzügyminisztérium kezelné, teljesen függetlenül a Federal Reserve rendszerétől, hasonlóan az aranytartalékok kezeléséhez. A tervezet szerint a megvásárolt Bitcoinokat minimum 20 évig kötelező lenne megtartani, ezt követően pedig újraértékelnék a helyzetet. 

Cynthia Lummis szenátor, akit a kriptovaluta iparág támogatása miatt "Bitcoin szenátorként" is emlegetnek, kulcsszerepet játszik a kezdeményezésben. A szenátor a Nashville-i Bitcoin konferencián már júliusban ismertette a terveket és megerősítette, hogy Trump második elnöki ciklusa alatt reális esély van a megvalósításra.

"Trump bizonyította, hogy ő lesz nemzetünk történetének leginkább Bitcoin- és kriptobarát elnöke," - nyilatkozta Lummis.

Az amerikai kormány már most is jelentős Bitcoin-készlettel rendelkezik: az Arkham Intelligence adatai szerint közel 16 milliárd dollár értékű Bitcoint birtokol, amelyet főként bűnügyi lefoglalásokból szereztek.

Trump ígéretet tett arra, hogy elnöksége alatt ezeket a lefoglalt Bitcoinokat nem fogják értékesíteni. Még nem tisztázott, hogy ezeket a már meglévő Bitcoin-készleteket beolvasztanák-e az új stratégiai tartalékba.

A tervnek azonban vannak ellenzői is, különösen a kriptovaluta közösségen belül. A fő aggodalom a Bitcoin túlzott centralizációjával kapcsolatos, hiszen az eredeti koncepció szerint a kriptovaluta egyik fő előnye éppen a decentralizált működés. 

A kritikusok szerint a 20 éves kötelező tartási időszak után esetleges nagyobb eladások jelentősen befolyásolhatják a piacot, különösen ha a kormány valóban a teljes kínálat 5%-át birtokolja majd.

De addig még számos szkeptikus szenátort és képviselőt kell még meggyőzni a program életképességéről, tekintettel a kriptovaluták innovatív jellegére és a további szabályozási igényekre.

A törvényjavaslatot Lummis szenátor már 2023 júliusában bemutatta a szenátusnak, de egyelőre nem jutott tovább a jogalkotási folyamatban. A következő kongresszusi ciklusban azonban új lendületet kaphat a kezdeményezés, különösen Trump támogatásával és más, kripto-barát törvényjavaslatokkal együtt.

A tervezett amerikai Bitcoin-felhalmozás egy klasszikus Nash-egyensúly helyzetet teremt a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Ha az Egyesült Államok jelentős Bitcoin-tartalékot halmoz fel, az más országok jegybankjait is hasonló lépésre késztetheti.

Ez a "fogoly dilemma" egy változata: vagy követik az USA példáját és szintén vásárolnak Bitcoint, vagy kockáztatják, hogy jelentős gazdasági hátrányba kerülnek.

A Nash-egyensúly ebben az esetben az lehet, ha minden jelentős gazdasági szereplő részesedést szerez a Bitcoinból, mivel egyetlen országnak sem állna érdekében egyoldalúan kilépni ebből a helyzetből. Ez a dinamika magyarázhatja, miért tekintik sokan forradalmi jelentőségűnek Trump tervezett lépését.