Mi az a blokklánc validátor?

A validátorok felelősek az új blokkok hozzáadásáért és az elfogadásra váró tranzakciók ellenőrzéséért, ezzel kulcsfontosságú szerepet töltenek be a blokklánc működésében.

A blokklánc validátorok szerepe

A validátoroknak kulcsfontosságú szerep jut az olyan blokklánc konszenzusmechanizmusokban, mint a proof-of-stake (PoS) és a proof-of-authority (PoA). Ellenőrzik, hogy az új tranzakciók megfelelnek-e a hálózat szabályainak, és meggyőződnek róla, hogy a küldő rendelkezik-e elegendő egyenleggel a tranzakció teljesítéséhez.

Ezenfelül biztosítják a blokklánc biztonságát is, figyelve az esetleges rosszindulatú tevékenységeket, mint például a dupla költés. A „dupla költés” azt jelenti, hogy ugyanazokat a pénzegységeket kétszer költik el.  

A validátorokat a használt blokklánc natív kriptopénzében fizetik meg. Például a Solana blokklánc validátorai SOL-ban kapják meg a jutalmukat. 

A proof-of-stake (PoS) validátorok működése

A PoS validátorok ellenőrzik az új blokkban szereplő tranzakciók érvényességét, hozzáadják a blokkot a blokklánchoz, és vezetik a főkönyv nyilvántartásait. Ezek a főkönyvek nyilvánosak, és bárki által megtekinthetőek. Ilyen például az Etherscan vagy a Solscan. 

A PoS blokkláncokban a validátoroknak három fő szerepük van: validátor kliens, node üzemeltető és stake mennyiség. A validátor kliens egy olyan szoftveralkalmazás, amely privát kulcsokkal rendelkezik és használ az adott blokklánc állapotának ellenőrzéséhez. A csomópont üzemeltető egy olyan személy vagy entitás, amely a validátor kliens szoftvert és hardvert üzemelteti és kezeli. A stake mennyiség azt jelenti, hogy egy egyén vagy vállalat letétbe helyezi eszközeit fedezetként annak érdekében, hogy validátorrá váljon.

A validátorok közül véletlenszerűen választanak ki egyet, hogy egy új blokkot terjesszen elő. A javaslattevő előkészíti a blokkot és elküldi a javaslatot az egész hálózatnak. A validátorok közössége jóváhagyja a blokkban javasolt tranzakciókat. Fontos tudni, hogy csak a hitelesített tranzakciók válnak véglegessé.

Az Ethereum blokkláncán például a validátorokat különböző részegységekre bontják, hogy több blokkot tudjanak egyszerre feldolgozni, és gyorsítsák a tranzakciók ellenőrzését. Ez az ugynevezett Sharding megoldás. 

A delegált proof-of-stake (DPoS)

Vannak olyan delegált proof-of-stake (DPoS) blokkláncok is, ahol a hálózat felhasználói szavaznak arról, hogy kik legyenek azok a delegáltak, akik a következő blokkot validálják.

A DPoS a PoS-hoz képest hatékonyabb kormányzási rendszert és gyorsabb konszenzust eredményez, mivel a validátorok számát csökkentik anélkül, hogy a decentralizációt veszélyeztetnék. A delegáltak a jutalmakat azok között osztják szét, akik őket választották. Ilyen módon működik többet között a Tezos vagy a Lisk hálózata is.

A proof-of-authority (PoA) működése

A Proof-of-Authority (PoA) rendszerben a validátorokat egy meghatározott személyazonosságra, például egy cég nevére vagy más azonosítóra alapozzák. Ezen kiválasztott validátorok csoportja hitelesítik a tranzakciókat, és állítják elő az új blokkokat. Ez a rendszer jól működik magán vagy vállalati blokkláncokban, ahol megbízható egyéneket vagy szervezeteket választanak validátornak, és a decentralizáció alacsony prioritást élvez.

A PoA hálózatba való belépéshez validátornak általában hivatalos azonosítással kell rendelkeznie a blokkláncon, kapcsolatban kell állnia a blokklánc hálózatot üzemeltető vagy kezelő szervezettel, és nem szabad, hogy büntetett előéletű legyen. A felvételük után feladatuk a tranzakciók validálása és a blokkok hozzáadása a lánchoz.

A Proof of Authority (PoA) konszenzusmechanizmus alapján működik például a JPMorgan által kibocsátott JPM Coin, a VeChain (VET) és az Ethereum Kovan teszthálózat.

Mi az a vezér csomópont (leader node)?

Néhány rendszerben minden blokkhoz egy validátort választanak, és az ugynevezett "leader node" felel a blokk előterjesztésért a hálózaton.

Ezt a vezérvalidátort más validátorok ellenőrzik konszenzusban, biztosítva a blokk érvényességét a blokklánchoz való hozzáadás előtt. A vezér csomópont kiválasztásának kritériumai és folyamata jelentősen változhatnak a különböző PoS implementációk között. 

Ha egy validáló csomópont jóváhagy egy rosszindulatú vagy csaló tranzakciót, a validáló csomópontok listájáról való átmeneti vagy teljes kitiltással szankcionálhatják.

Mi a különbség a bányászok és a validátorok között?

A PoW (Proof-of-Work) blokkláncokban, mint például a Bitcoin, a bányászok a bányászat segítségével validálják és adják hozzá a tranzakciókat a blokklánchoz, míg a csomópontok validátorokként működnek, tranzakciókat és blokkokat ellenőriznek anélkül, hogy részt vennének a bányászati folyamatban. Másrészt a PoS (Proof-of-Stake) rendszerekben a validátorok tranzakciókat hitelesítenek és blokkokat hoznak létre a letétbe helyezett eszközeik alapján, intenzív számítások nélkül. 

A bányászok, és a validátorok egyaránt biztosítják a tranzakciók helyességét és blokkokat adnak a blokklánchoz. Azonban felelősségeik és működési módjuk különböznek attól függően, hogy milyen típusú blokkláncban dolgoznak.

A PoW rendszerekben a bányászok összetett feladványokat oldanak meg az új blokkok létrehozásáért. A folyamat során validálják a tranzakciókat úgy, hogy belefoglalják azokat az általuk bányászott blokkokba. Ezen feladat megoldása hatalmas számítási teljesítményt igényel, miközben más bányászokkal is versenyeznek. Az a bányász, aki először oldja meg a problémát, hozzáadhatja a blokkját a blokklánchoz, és jutalmat kap natív token vagy a tranzakciós díjakból való részesedés formájában.

Kibontakozó trendek és innovációk a blokkláncon

Az igény a biztonságosabb, skálázhatóbb és gyakorlatiasabb megoldásokra arra sarkallja a fejlesztőket, hogy új megközelítéseket és fejlesztéseket hajtsanak végre a blokklánc validáció területén. 

Az új protokollok, mint például a proof-of-burn (PoB), PoA és proof-of-space (PoSpace) egyedi validációs módszereket kínálnak, amelyek a felhasználók részvétélre, a biztonságra és az energiahatékonyságra összpontosítanak. 

Egy másik innováció a zero-knowledge proof-ok használata, amelyek javítják a biztonságot és a személyek védelmet, lehetővé téve a validátorok számára, hogy megerősítsék a tranzakciókat anélkül, hogy egyébb adataikat is nyilvánosságra hoznák. Ezenkívül interoperabilitási megoldásokat fejlesztenek ki annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kommunikációt és az értéktranszferet eltérő blokklánc platformok között, elősegítve ezzel egy összetettebb és hatékonyabb ökoszisztéma kialakulását.

Ezen fejlesztések egy új korszakot hoztak el a blokklánc technológiában, ami tágabb körben alkalmazhatóvá, elérhetővé és fenntarthatóvá teszi a blokkláncokat számos iparágban.