Az inflációs és deflációs tokenomika hatásai a likviditásra

A tokenomika a kriptopénzek funkcionalitásának szíve, mivel többek között meghatározza a projekt monetáris politikáját, magyarázva, hogyan működik az eszköz és milyen erők befolyásolják az értékét.

A tokenomika szerepe a kriptotérben

Mint az infláció és defláció fogalmai az gazdaságtanban, a tokenomika a kínálat és a kereslet elvein alapul. Röviden szólva a tokenomika a kriptopénzek gazdasági dinamikáit veszi figyelembe, mint például a kibocsátás, az attribútumok és a kínálat eloszlása.

A kínálat és kereslet tokenomikája meghatározza a token forgalmát és útmutatásokat nyújt arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan fog több coin bekerülni a forgalomba az adott kriptovalutából. Ugyancsak választ kaphatunk arra is, hogyan halmoznak fel a kriptopénztulajdonosok, és a keresletre reagálva mikor veszik ki a tokeneket a forgalomból.

A tokenomika meghatározza egy token értékét és felhasználását. Például a Bitcoin (BTC) teljes kínálati plafonja 21 millió darab, míg a Solana (SOL) maximálisan 508 millió db. Egy külön kategóriába tartoznak továbbá a nem helyettesíthető tokenek (NFT-k), amelyek egyedülálló (1 db-os) tokenek, így ideálissá teszi őket pl. a digitális művészetekhez.

A kriptoprojektek készítői általában előre jelezik a forgalomban lévő érmék számát és eloszlását. Algoritmikusokat és előre meghatározott ütemterveket hoznak létre a tokenek kibocsátására vagy visszavonására. A tokenek kínálatának dinamikája kulcsfontosságú szerepet játszik a deflációs és inflációs kriptopiaci likviditásban és a web3 gazdasági modellekben.

Mi az inflációs token?

Az inflációs tokenek mindennapi tevékenységekhez szántak, ezért általában bőséges kínálattal rendelkeznek, ezért kevésbé hat rájuk az alacsony piaci likviditás.

A kriptopénz infláció a kriptopénz idővel csökkenő vásárlóerejét jelenti. Az inflációs token lehetővé teszi, hogy egyre több token kerüljön forgalomba egy olyan mechanizmus révén, amely folyamatosan növeli a piacra kerülő érmek kínálatát. A kriptók tokenomikája általában előre meghatároz egy inflációs rátát, amely meghatározza a tokenkínálat idővel történő százalékos növekedését.

Ahogy több érme kerül a piacra, az érme értéke csökken, legalábbis elméletileg. Az inflációs érmék által alkalmazott megközelítések közé tartozik a bányászat és a staking. Ez ösztönözheti a hálózatban való részvételt, mivel a bányászók vagy a tokeneket letétbe helyező felhasználók általában jutalmat kapnak.

Egy példa inflációs kriptopénzre a Dogecoin (DOGE). 2014-ben a készítője eltávolította annak 100 milliárdos kínálati plafonját, biztosítva a token végtelen kínálatát. Ennek eredményeként a DOGE értéke csökkent, mivel a kínálat meghaladta a keresletet.

Hogyan működnek a deflációs tokenek?

A kriptopénz deflációja a kriptopénz belső értékének növekedését jelenti az idő múlásával, ugyanis a kínálat csökken vagy állandó marad.

A deflációs kriptopénzek más megközelítést alkalmaznak, mivel céljuk a tokenkínálat csökkentése. A konzisztens kereslet ellenére is az új érmék számának csökkentése legalább az értékük megőrzéséhez vezet.

A deflációs kriptopénzek tervezése azt célozza, hogy idővel a tokenritkaság elérésével csökkentse a kínálatot és növelje a token értékét. A folyamat arra alapoz, hogy fokozatosan csökkentve a tokenek számát megőrzi a gyakorlati használatot anélkül, hogy felborítaná az egyensúlyt és kiváltana egy piaci volatilitást.

A deflációs tokenek, ellentétben az inflációs társaikkal, nem rendelkeznek rögzített deflációs rátával. Ehelyett a protokoll szabályozza azokat a feltételeket, amelyek mellett a tokeneket kivonják a forgalomból, általában egy égetési folyamat révén.

Ez a mechanizmus idővel csökkenti a kínálatot, de a csökkenési ütem nem egy meghatározott időszakra van beállítva, és a hálózati tevékenység alapján változhat. Például egy 2%-os deflációs aránnyal rendelkező token éves szinten 2%-kal csökkenti teljes tokenkínálatát.

A deflációs tokenek készítői közvetlen vagy közvetett mechanizmusokat alkalmazhatnak a forgalomban lévő érmék megsemmisítésére. A kínálat csökkentését elősegítő módszer egy érmének az égetési mechanizmusok felhasználásával történő részleges eltávolítása a forgalomból. Másrészről a tranzakciós díjakért néhány érmét is elégethetnek a blokkláncokon.

Egy példa a deflációs kriptopénzre a Binance (BNB). Negyedévente a Binance égetési eseményt tart, hogy megszabaduljon a felesleges BNB-től.

Ezenkívül elégeti egy részét a BNB-nek tranzakciós díjként is. A Binance elkötelezte magát a BNB-kínálat 50%-ának elégetése mellett.

Hogyan befolyásolják az inflációs és deflációs tokenek a kereskedési mennyiségeket?

Az inflációs és deflációs tokenek különböző módon befolyásolják a piaci likviditást, mivel különböző ingadozásokat tapasztalnak.

Az inflációs és deflációs tokenek célja az aktív kereskedés, és ezáltal a magas piaci likviditás, miközben megőrzik a tokenár stabilitását, ami többféle módon valósul meg.

A kínálat szabályozása

Az inflációs és deflációs tokenek a tokenek kínálatát szabályozzák a piacon, közvetlenül befolyásolva a piaci likviditást. Ez magában foglalja a forgalomban lévő kínálat, a teljes kínálat és a maximális kínálat beállítását. Például a Bitcoinnak van egy 21 millió érmét tartalmazó kemény kínálati plafonja.

Staking és bányászat

Olyan blokkláncok, mint a Bitcoin jutalmat biztosít a bányászoknak (likviditási szolgáltatóknak), hogy folyamatosan kibocsássák a tokent, biztosítva a folyamatos ellátást. 

A bányászok a Proof of Work mechanizmus alapján dolgoznak, míg a stakerek a lekötések (Proof of Stake) alapján kapnak jutalmakat új tokenek létrehozása közben.

Token égetés

A deflációs kriptopénzek időről időre a kínálat egy részét véglegesen eltávolítják a blokkláncról az égetés révén, hogy megakadályozzák az inflációt, és stabilizálják a piaci likviditást.

Például az Uniswap alapítója 2023 októberében közel 650 milliárd dollár értékű HayCoin (HAY) érmeégetést hajtott végre, vagyis az összes HAY token mintegy 99,9%-át, a tokent körülvevő aggodalmak és a spekuláció miatt.

Yield farming - hozamtermelés

Azok a felhasználók, akik nem szándékoznak felhasználni tokenjeiket, a hozamtermeléshez fordulhatnak. A farming lehetővé teszi az okosszerződések alkalmazását, például, hogy kölcsönadják a pénzt azoknak, akiknek kölcsönre van szükségük. A farmok likviditási poolokat használnak a piaci likviditás javítására és a tranzakciók gördülékenyebbé tételére.

Hogyan befolyásolják az inflációs és deflációs tokenek a piaci likviditást?

A tokenek kínálatának csökkenése vagy növekedése, amit az inflációs vagy deflációs tokenek okozhatnak, a likviditást javíthatja vagy akadályozhatja.

Az inflációs tokenek növelik a tokenek kínálatát, elősegítve a likviditást, míg a deflációs kriptopénzek csökkentik a forgalomban lévő tokenek kínálatát, ami likviditási korlátokat okozhat. Az inflációs tokenek általában alacsonyabb vásárlóerővel rendelkeznek, mivel a tokenek hozzáadása növeli a kínálatot, ami egyszerre csökkenti a keresletet és az értéküket.

A deflációs tokenek érzékenyek lehetnek a piaci vagy az ár manipulációjára. A nagy felhalmozók (bálnák) előrehozhatják az érméket a deflációs esemény várakozása során, majd azokat eladhatják, amikor felfelé mozog az ár, kiváltva egy esetleges ár-volatilitást.

Azonban néhány inflációs kriptopénz, mint például az Ether (ETH) égetési mechanizmusokat alkalmaz a magas aktivitás során, csökkentve a forgalomban lévő tokenek számát, és stabilizálva a tokenárakat. 

Összegzés

Az inflációs kriptopénzek általában a mindennapi használatra és költésre szolgálnak, ezért bőséges kínálattal rendelkeznek, és nincs felső plafonjuk. Ennek következtében magas likviditással rendelkeznek, ellentétben a deflációs kriptopénzekkel, amelyek értékőrzés céljából készültek, mint értéktároló és védelem az infláció ellen. Ellenkezően az inflációs tokenek általában nem túl likvidek.

Továbbá az inflációs tokenek rugalmas monetáris politikával rendelkeznek, biztosítva egy állandó kínálatot és hozzáadást a forgalomba, amikor szükség van rá, javítva a piaci likviditást. A deflációs tokenek az elterjedés és a ritkaság felé orientálódnak idővel, ami a likviditás alacsonyabb szintjéhez vezet.