Sokszor hangoztatjuk, hogy érdemes nem csak coinok, hanem tőzsdék körében is diverzifikálni....

Mai cikkünkben kriptovaluta tippek a célkeresztben. Összeszedem azokat a praktikákat amelyek rendkívül fontosak és hasznosak abban az esetben, ha csak most ismerkedünk a kriptovalutákkal. Sok kezdő kripto tippről már született bővebb cikk a falka oldalán, most igyekszünk mindet egy tető alá hozni. A teljes értelmezéshez érdemes foglalkozni a linkelt oldalakkal is.
Miután sikeresen létrehoztunk egy felhasználói fiókot az ismertebb, nagyobb volumenű tőzsdék egyikén, akár Binance-n, Coinbase-n, vagy Kraken-en, az első és legfontosabb dolog a kriptovaluta tippek közül, hogy törődjünk fiókunk biztonságával. Ehhez kell létrehoznunk egy 2FA-t, azaz egy kétlépcsős azonosítást. De, hogy mi is ez a kétfaktoros hitelesítés? A kétfaktoros hitelesítés két független komponensből álló folyamat. A 2FA jelszó növel a hitelesítési biztonságon és megnehezíti a személyazonosság lopását a klasszikus bejelentkezési eljárásokhoz képest és így megakadályozza az identitásunk eltulajdonítását. A 2FA-nál történő regisztráció során mindkét tényezőnek jelen kell lennie és helyesnek kell lennie. Ha egy tényező hibás vagy hiányzik, a felhasználót nem lehet hitelesíteni, és a hozzáférés blokkolva lesz.
Ha megvolt a regisztrációnk a tőzsdén és a kétlépcsős azonosítást is elvégeztük, akkor jöhet a következő lépés, ami nem más, mint, hogy képbe kerüljünk a kriptovaluta párok mozgását leíró grafikonokkal, illetve megismerkedjünk a kripto világot körülvevő hírekkel. A grafikonok értő vizsgálatához elengedhetetlen kellék, hogy ismerjük az alakzatokat és különböző indikátorokat, tehát a technikai analízis eszköztárát. De mi is az a technikai analízis?
A technikai analízis (TA) egyfajta elemzés, amelynek célja a jövőbeli piaci magatartás előrejelzése, a korábbi ármozgások és mennyiségi adatok alapján. A TA megközelítést széles körben alkalmazzák a hagyományos pénzügyi piacok részvényeire, valamint egyéb eszközeire, és ezek az elemzés fajták a kriptovaluta piacon történő kereskedésekre ugyanúgy vonatkoznak. A Fundamental Analysisel szemben, amely a fundamentális alapokat veszi figyelemben egy adott coin értékének meghatározása során, a TA szigorúan a múltbeli ármozgásokra összpontosít. A TA-nak is megvannak a maga szabályai, amikkel jobb felvértezni magad, mielőtt belekezdesz.
Olyan tőzsdéken, mint például a Binance, magad is készíthetsz elemzést a a valuta párokról a platformon keresztül, de komolyabb elemzések elkészítésére a kripto világban a Tradingview oldal számít népszerűnek. Szintén népszerű oldal más jellegű grafikonok, piaci kapitalizációk, piaci dominanciák alakulásának elemzésére a cointrader.pro oldal.
A kripto közösségnek van egy óriási játszótere, ami nem más mint a Twitter. Sajnos hazánkban nem annyira elterjedt a Twitter, inkább az USA-ban használják nagyon sokan. Ha még nincs Twitter fiókod akkor feltétlen ajánlom, hogy csinálj egyet, ugyanis olyan inside infokat lehet megtudni néhány projektel kapcsolatban, amelyek elengedhetetlenek ha esetlegesen hosszú távon akarsz befektetni egy-egy projektbe, valamint sokkal gyorsabban terjednek az információk, mintha különböző hírportálokat bújna az ember. Az se gond ha nem tudod, hogy kiket kövess be. Ha megnézed kiket követ a Cryptofalka akkor bőven tudsz mazsolázni, hogy milyen emberek, projektek érdekelnek téged. A Falka fiókja itt érhető el.
Twitter-nek azért van egy árnyoldala is. Nagyon-nagyon sok scam információ terjed ezen a platformon keresztül. Találkoztam már olyan beágyazott videóval ahol a Binance CEO-ja, CZ-nek az egyik live videóját loopolták be, majd a szalag címbe volt írva, hogy Binance 1000 BTC Giveaway. Ha legörgettem akkor pedig azt írták, hogyha utalunk egy bizonyos címre 0.2 BTC-t, akkor 10 db Bitcoint kapunk vissza. Természetesen ezek minden esetben átverések. Egy tőzsde, egy nagyobb név a kriptovaluta világban, sosem fog tőled Bitcoint kérni. Nagyon sok fake profil van, akik hamisított képekkel próbálnak privát csoportokat létrehozni, amik csak a lehúzásra mennek. Pl.: szerkesztenek egy képet, hogy 10-ből 9 sikeres trade-je volt, amelyek egyenként 50% körül hozamot hoztak, majd ezeket megosztva próbálják a privát csoportjukba az embereket beinvitálni.
Ahhoz, hogy gyorsan tájékozódni tudjunk a kriptovaluták helyzetéről, sajnos elengedhetetlen az angol nyelv ismerete. Az egyik legjobb külföldi oldal amely 0-24-ben a kriptovaluta hírekkel foglalkozik az a http://cointelegraph.com. Számos cikket közölnek nap mint nap a piaccal kapcsolatos hírekről. Legyen szó elemzésről, vagy vezető friss információról. Úgy gondolom, hogy a külföldi oldalak közül ők azok akik a legmagasabb szintet képviselik, nem véletlen a havi több mint 8 és fél milliós weboldal látogatottság. A másik külföldi oldal akit ajánlani tudok az pedig a http://coindesk.com. Mindkettőt kellő bizalommal merem ajánlani habár előbbit gyakrabban böngészem.
A borítókép, illetve a cikkekben szereplő képek tulajdonosa a http://cointelegraph.com
A technikai analízis (TA) egyfajta elemzés, amelynek célja a jövőbeli piaci magatartás előrejelzése, a korábbi ármozgások és mennyiségi adatok alapján. A TA megközelítést széles körben alkalmazzák a hagyományos pénzügyi piacok részvényeire, valamint egyéb eszközeire, és ezek az elemzés fajták a kriptovaluta piacon történő kereskedésekre ugyanúgy vonatkoznak. A Fundamental Analysisel szemben, amely a fundamentális alapokat veszi figyelemben egy adott coin értékének meghatározása során, a TA szigorúan a múltbeli ármozgásokra összpontosít.
Míg a technikai elemzés primitív formái megjelentek a 17. században Amszterdamban és a 18. században Japánban, a modern TA gyakran Charles Dow munkájához vezethető vissza. A pénzügyi újságíró és a The Wall Street Journal alapítója, Dow volt az elsők között, akik megfigyelték, hogy az egyes eszközök és piacok gyakran trendekben mozognak, amelyeket szét lehet osztani és megvizsgálni. Munkája később létrehozta a Dow-elméletet, amely ösztönözte a műszaki elemzés további fejlesztéseit.
A korai szakaszban a műszaki elemzés kezdetleges megközelítése kézzel készített lapokon és kézi számításokon alapult, ám a technológia fejlődésével és a modern számítástechnikával a TA széles körben elterjedt, és sok befektető és kereskedő számára lett fontos eszköz.
Mint már említettük, a TA alapvetően egy eszköz jelenlegi és korábbi áraknak a vizsgálataira. A technikai elemzés alapvető feltételezése, hogy egy eszköz árának ingadozása nem véletlenszerű, és általában idővel azonosítható tendenciákká alakul. A TA lényege a kínálat és a kereslet piaci erõinek elemzése, amelyek az általános piaci hangulatot képviselik. Más értelemben, az eszköz ára az ellentétes eladási és vásárlási erők tükrözését adja, és ezek az erők szorosan kapcsolódnak a kereskedők és a befektetők érzelmeikhez (alapvetően a félelem és a kapzsiság). Figyelemre méltó, hogy a TA megbízhatóbb és hatékonyabbnak tekinthető azokon a piacokon, amelyek normál körülmények között működnek, nagy volumennel és likviditással rendelkeznek. A nagy volumenű piacok kevésbé hajlamosak az ármanipulációra és a szokatlan külső behatásokra, amelyek hamis jeleket hozhatnak létre és a TA-t használhatatlanná teszik.
Az ár megvizsgálása és végül a kedvező lehetőségek felkutatása érdekében a kereskedők számos, alakzat néven ismert ábrázolási eszközt használnak. Ezek a mutatók segítenek a kereskedőknek a meglévő mozgások azonosításában és áttekinthető információkat nyújthatnak a jövőben megjelenhető tendenciákról. Mivel a TA mutatók elhamisíthatók, egyes kereskedők több alakzatot, indikátort használnak a feltételezhető mozgás azonosításának érdekékben.
A TA-t használó kereskedők általában különféle alakzatokat és indikátorokat alkalmaznak a piaci trendek meghatározására, chartok és a múltbeli ármozgások alapján. Az indikátorok olyan matematikai/statisztikai alapokra épülő segédfunkciók, melyek segítenek valamilyen előre meghatározott szabály alapján döntést hozni a kereskedésünk során. A számos technikai elemzési mutató között az egyszerű mozgóátlagok (SMA) az egyik legszükségesebb és legismertebb példa. Ahogy a neve is sugallja, az SMA-t egy eszköz egy meghatározott időtartamon belüli záró árain alapulnak. Az exponenciális mozgóátlag (EMA) az SMA módosított változata, amely súlyosabban súlyozza a legújabb záró árakat.
Egy másik gyakran használt indikátor a relative strength index (RSI). Az RSI talán az egyik leghatékonyabb és legegyszerűbben használható “oszcillátor” típusú indikátor. Az RSI az ár – kereslet / kínálat közötti relációt elemzi, kiemeli azokat a pontokat, ahol a termék túlvett, túladott vagy konszolidációról van szó. Figyelmeztet ha az ár változásának mértéke nem “reális” a kereskedési volume alapján. Az egyszerű mozgó átlagoktól eltérően, amelyek egyszerűen csak nyomon követik az árváltozásokat, az oszcillátorok matematikai képleteket alkalmaznak az árazási adatokra, majd az előre meghatározott tartományba eső leolvasásokat állítják elő. Az RSI esetében ez a tartomány 0-tól 100-ig terjed.
A különböző TA eszközök mellett vannak olyan indikátorok, amelyek más indikátorok támaszkodnak az adatok elõállításának érdekében. Egy népszerű példa a mozgóátlag konvergencia divergencia (MACD) mutatója. A MACD három mozgóátlag mozgását veszi alapul. (EMA 12, 26, 9). Több részből áll: MACD vonal valamint szignálvonal hisztogram. A MACD vonal az EMA 12 és EMA 26 különbözete. A szignálvonal a MACD 9 napos exponenciális mozgóátlaga. A hisztogram a MACD vonal és a szignálvonal közti különbséget jelöli. Reprezentálja az emelkedés/esés dinamikáját. Mikor emelkedik, trend erősödésről van szó, ha majd teljesen eltűnik akkor a trendforduló közeledtét jelzi. Hátrányai: kései jelzéseket szokott adni, ezért kombináljuk az RSI-vel, ami segít előrevetíteni a MACD jelzéseket.
Megemlítendő még a szinte minden grafikonon alapbeállításként szereplő volume. Zöld és piros hisztogramok jelzik párhuzamosan a gyertyák alakulásával a volume, vagyis a kereskedési mennyiség alakulását. Zöld gyertyákhoz zöld volume tartozik, tehát nagyobb vásárlói kereslet, piros gyertyákhoz, piros volume tartozik, tehát nagyobb eladói mennyiség. Minél nagyobb vásárlói kereslet jelenik meg az adott periódusban, az annál nagyobb zöld gyertyát, tehát emelkedést eredményezhet, minél nagyobb eladói nyomás jelenik meg az adott periódusban, az annál nagyobb piros gyertyát, tehát esést produkálhat. Rengeteg dologra lehet következtetni a volume alakulásából, annak trendjéből, így népszerűnek számít az indikátorok között.
Noha széles körben alkalmazzák mindenféle piacon, a szakemberek sok vitatott és megbízhatatlan módszernek tekintik a TA-t (technikai analízis), és gyakran „önmegvalósító próféciának” hívják. Egy ilyen kifejezést azoknak az eseményeknek a leírására használnak, amelyek csak azért történnek meg, mert sok ember feltételezte, hogy ezek megtörténnek.A kritikusok azt állítják, hogy ha a pénzügyi piacokon sok kereskedő és befektető támaszkodik azonos típusú mutatókra, például támogatási vagy ellenállási vonalakra, akkor ezen mutatók működésének esélye növekszik.
Az égetés azt jelenti, hogy a kriptopénzt egy nem létező, hibás wallet címre küldik, amihez így soha többé nem lehet hozzáférni. Ezzel csökken a forgalomban lévő coinok mennyisége, ami hosszútávon növeli azok értékét. Az égetés folyamata során, melyet minden harmadik hónapban tartanak meg, az utolsó égetés óta elért profit 20%-nak megfelelő BNB tokent vásárolnak vissza a piacról, majd küldik egy elérhetetlen wallet címre. Annak elmagyarázása érdekében, hogyan érik el ezt, és hogyan működik, példaként a BNB-t (a régi BNB ERC-20-t) fogjuk használni. A BNB-nek az Ethereum hálózaton való korábbi szerződése itt található.
Megjegyzés: A cikk első szakasza ismerteti a BNB korábbi égetési funkcióját, amíg az Ethereum hálózaton volt. A BNB most a Binance Chain-en működik, és az égési funkció másképp viselkedik. Azonban továbbra is vonatkozik az összes jelenlegi ERC-20 tokenre, amelyek támogatják a burn funkciót.
Amikor a BNB még része volt az Ethereum hálózatnak, a Binance periodikus, érme-égetési eseményeket hajtott végre okos szerződéses funkcióval, úgynevezett égetési funkció segítségével. A BNB égési eseményeire a tervek szerint negyedévente kerül sor, mindaddig, amíg végül 100 000 000 BNB megsemmisül, ami a valaha kibocsátott teljes BNB (200 000 000 BNB) 50% -át teszi ki. Azonban az elégethető BNB-érmék mennyisége a csere során 3 hónapon belül elvégzett ügyletek számán alapul. Tehát minden negyedév után a Binance a teljes kereskedési volumennek megfelelően éget el BNB-t.
Alapvetően: a token égési esemény a következő sorrendben történnek:
Ha az égetési funkciót az érmék égetésére hajtja végre, akkor azok örökre megsemmisülnek. A coinokat lehetetlen lesz előállítani, miután elégették őket.
Említettük, hogy negyedévente égetnek. Ezekről a Binance hivatalos bejelentést tesz, amely meghatározza az elégetett BNB-érmék mennyiségét (az adott negyedév kereskedési volumene alapján). Az összes BNB ERC-20 érmeégető tranzakciót, ellenőrizhetjük egy Ethereum blokklánc-exploreren, például az Etherscanon. A tranzakciók nyilvánosak, visszafordíthatatlanok és állandóan rögzítésre kerülnek a blokkláncon.
Az Etherscan oldalán az “Input Data” mezőben találhatóak az égetési tranzakciók.
Ha a “Decode Input Data” -ra kattintunk, ellenőrizni tudjuk az elégetett BNB coin mennyiségét. A szám 18 tizedesjegyet tartalmaz, tehát pl.: 1,623,818 BNB-t égettek el.
A Binance Chain bevezetése óta, a BNB ERC-20 tokeneket fokozatosan cserélték le a natív BNB-k (BNB BEP-2). Ez azt jelenti, hogy a coin burn események most a Binance láncon zajlanak, nem pedig az Ethereum hálózatán.
Érdemes megjegyezni, hogy az összes BNB ERC-20 érmeégést „megismételték” a Binance láncán, annak érdekében, hogy a teljes készlet megegyezzen. Más szavakkal, az összes 11 654 397 BNB ERC-20 tokent, amelyet az Ethereum hálózaton égettek el, a Binance láncon is el égették, közvetlenül a mainnet elindítása után. Ellenőrizhetjük ezt a specifikus coin burn tranzakciót a Binance Chain Explorer segítségével. Valamint azt is megnézhetjük, hogy összesen mennyi BNB van jelenleg forgalomban, ez bárki számára nyilvánosan elérhető.
A jelenlegi érme-égetési mechanizmus már nem az intelligens szerződésre támaszkodik, hanem a Binance Chain-en végrehajtott konkrét parancsra. További részletek a Binance Chain Docs oldalon találhatók.
2019 októberétől a Binance 10 BNB Coin Burn eseményt készített. Összességében 16 742 041 BNB érmét égettek el, ami a teljes készlet 9,13% -át csökkentette (jelenleg 183.257.936,9).
A borítókép, illetve a cikkben megjelent képek tulajdonosa a cointelegraph.com.
A smart contract magyarul okos szerződést jelent. Az okos szerződés egy olyan szerződés, amely az előre meghatározott feltételek érvényesülése esetén automatikusan teljesül, a szerződés pedig megszeghetetlen. Az okos szerződés biztonságát, megszeghetetlenségét pedig az a hálózat biztosítja, amelyen elkészítették az okos szerződést. Ezek az úgynevezett blokklánc alapú, decentralizált, peer-to-peer kapcsolaton alapuló hálózatok. A blokklánc technológia biztosítja a szerződés teljesítését.
Nick Szabo először az 1990-es években írt az okos szerződésekről. Akkoriban az okos szerződést olyan eszközként határozta meg, amely formalizálja és biztosítja a számítógépes hálózatokat, a protokollok és a felhasználói felületek kombinálásával. Nick Szabo beszélt az okos szerződések lehetséges felhasználásáról, a szerződéses megállapodásokat magában foglaló különféle területeken – például hitelrendszerek, fizetéskezelés és tartalomjogosultságok kezelése.
A kriptovaluták világában az okos szerződést úgy definiálhatjuk, mint egy blokkláncon futó alkalmazást vagy programot. Általában digitális megállapodásként működnek, amelyet egy meghatározott szabályrendszer hajt végre. Ezeket a szabályokat előre meghatározza egy számítógépes kód, amelyet az összes hálózati csomópont replikál és végrehajt.
No de, hogy is képzeljük el ezt az egészet? Két fél a blokkláncon keresztül vállalhat kötelezettségeket anélkül, hogy meg kellene ismernie vagy bíznia kellene egymásban. Biztosak lehetünk abban, hogy ha a feltételek nem teljesülnek, a szerződést nem teljesítik. Ezen felül az okos szerződések használata megszünteti a közvetítők szükségességét, és jelentősen csökkenti az üzemeltetési költségeket. Habár a Bitcoin protokoll évek óta támogatja az okos szerződéseket, az Ethereum alkotója és alapítója, Vitalik Buterin tette ezt népszerűvé.
A programozható kódként az okos szerződések nagymértékben testre szabhatók és sokféleképpen megtervezhetők, sokféle szolgáltatást és megoldást kínálva. Az okos szerződések mint decentralizált és önálló végrehajtó programok nagyobb átláthatóságot és csökkentett működési költségeket eredményezhetnek. A megvalósítástól függően növelik a hatékonyságot és csökkentik a bürokratikus költségeket. Az okos szerződések különösen akkor tudnak hasznosak lenni, amikor a pénzeszközök átutalása vagy cseréje két vagy több fél között jár.
Más szóval, az okos szerződések felhasználhatók a legkülönbözőbb felhasználási esetekre. Pl.: a tokenizált eszközök, szavazási rendszerek, crypto tárcák, decentralizált csereprogramok, játékok és mobil alkalmazások létrehozása. Ezeket más blokklánc-megoldásokkal együtt vezethetik be, amelyek az egészségügy, a jótékonyság, az ellátás, a kormányzás és a decentralizált pénzügyek (DeFi) területeit érintik.
Összeszedtünk pár előnyt és hátrányt ami az okos szerződésekkel kapcsolatos.
Előnyök:
Hátrányok:
Nem kétséges, hogy az okos szerződések nagy hatást gyakoroltak a kriptovaluták világára, és minden bizonnyal forradalmasították a blokkláncot. Noha a végfelhasználók valószínűleg nem működnek közvetlenül az okos szerződésekkel, ezek valószínűleg a jövőben sokféle alkalmazást hajtanak végre, kezdve a pénzügyi szolgáltatásoktól az élelmiszer lánc menedzsmentéig.
Az okos szerződések és a blokklánc együttesen megzavarhatják társadalmunk szinte minden területét. De csak az idő fogja megmutatni, hogy ezek az úttörő technológiák képesek-e legyőzni a nagyszabású alkalmazkodás számos akadályát.
A borítókép, illetve a cikkben megjelent képek tulajdonosa a cointelegraph.com.
Manapság 3 módszerrel tudunk profitot elérni a kriptovaluták használatával: kereskedéssel, bányászattal, illetve a staking adta lehetőséggel. Na de mi is az a staking?
A staking nem más mint, hogy a kriptovaluta pénztárcánkban különböző coinokat tárolunk huzamosabb ideig, amivel támogatjuk a blokklánc hálózat működését. Lényegében kriptovaluták zárolása, a jutalom megszerzése érdekében. A legtöbb esetben ez a folyamat a felhasználóktól függ, akik blokklánc-tevékenységekben vesznek részt, egy, egy személyes kripto-pénztárcán keresztül. Ilyen például Trust Wallet.
Mint már említettük, a stakelés az a folyamat, amelyben kriptovalutát tartunk a jutalom elnyeréséhez, miközben hozzájárulnak a blokklánc műveleteihez. A stakinget széles körben alkalmazzák azokon a hálózatokon, amelyeken elfogadják a Proof of Stake (PoS) konszenzusmechanizmust vagy annak egyik változatát. Ellentétben a Proof of Work (PoW) blokkláncokkal, amelyek bányászaton alapulnak az új blokkok ellenőrzésében és érvényesítésében, a PoS láncok új blokkokat állítanak elő és ezeket érvényesítik. Ez lehetővé teszi a blokkok előállítását anélkül, hogy bányászati hardverekre pl:ASIC gépekre kellene támaszkodni.
Tehát ahelyett, hogy a következő blokkért komoly számítási munkával versenyezzenek, a PoS validátor, az általa tartott coin mennyiség után kapja meg a reward méretét.
Általában azok a felhasználók, akik nagyobb mennyiségű coint kötnek le, nagyobb eséllyel kerülnek ki blokk érvényesítőként. Míg az ASIC bányászat jelentős beruházást igényel a hardverben, addig a staking közvetlen befektetést (és elkötelezettséget) igényel.A blokkok egymással történő előállítása nagyobb skálázhatóságot tesz lehetővé. Ez az egyik oka annak, hogy az Ethereum hálózat az Ethereum Casper frissítése során végül átáll a PoW-ból a PoS-be.
Egyes hálózatok esetében a staking jutalmakat fix százalékos “inflációs rátával” határozzák meg. Ez arra ösztönzi az egyéneket, hogy használják a coinjainkat (nem csupán a HODL). Így ez a folyamat minden token-tulajdonos számára csökkenti a hálózat üzemeltetési költségeit.Például a Stellar (XLM) elosztja a heti inflációt azoknak a felhasználóknak, akik egy staking poolon keresztül tárolják coinjaikat.
Ennek a megközelítésnek az egyik előnye, hogy a hálózat rögzített vagy ellenőrzött kamatot fizethet ki. Ennek eredményeként, ha a felhasználó 10 000 XLM-et zárol egy évre, és a tranzakció aláírásával meghatározza a láncon belüli rendeltetési hely inflációját, akkor körül-belül 100 XLM üti majd a markát az egy éves időintervallum leteltével.
A staking pool akkor alakul ki, amikor több coin tulajdonos egyesíti a forrásait, hogy növelje az esélyeiket a blokkok érvényesítésére és a jutalmak megszerzésére. Egyesítik részesedési képességüket, és az esetleges blokk jutalmaikat arányosan osztják meg egyedi hozzájárulásukkal, pontosan úgy mint a bányászatnál.
A poolok a leghatékonyabbak azokban a hálózatokban, ahol a belépés akadálya – akár technikai, akár pénzügyi. A poolok gyakran jelentős beállítást, fejlesztést és karbantartást igényelnek, illetve fee-t számít fel a résztvevőknek kiosztott staking rewardokból.
Tezos, ATOM, TRON, Algorand, ONE, Fetch.ai, Elrond, Stratis, QTUM, Komodo, Vechain, Ontology, NEO, Stellar.
A felhasznált képek a cointelegraph tulajdonában állnak.